2010. február 9., kedd

Kreatív blogger :)



Ismét kreatívnak lettem titulálva :)
És hát nem is egy helyről megkaptam ezt a díjat :) Nézzük csak: Laurától, Timitől, Mónikától, Dorottyától, és Judittól. Azt hiszem ez volt az érkezési sorrend :)

Az első feltételt teljesítettem, belinkeltem azokat akiktől kaptam. Köszönöm lányok! :)
Aztán jöhet a lista, hogy kiknek is adom:

Anitának - mert szereti a díjakat :), na jó azért mert tényleg kreatív :)
Dorottyának - mert szereti a díjakat :), na jó, azért mert mostanában nem nagyon kreatív :-D Na jó, de, végre elkészült Manónéni
Melindának - mert imádom a festett fonalait, és a kendőcskéit :)
Krisztinek - mert szeretem a blogját :) A hímzéseket is, meg az egyebeket is :)
Mónikának - visszaadom, mert viszont szeretem a blogját :) A kreatívságokkal, és minden mással együtt!
Laurának - mert imádom a Laurás dolgait :)
Timinek - mert azért alkotgat ám ő is és akkor nagyon szépeket :)
+ Vikinek - mert olyan szépek az x-ei, hogy ihaj!
+ Klaudiának - mert kimaradt :) Meg mert nagyban neki is köszönhető, hogy elkezdtem kötni :) Mikor megláttam a dugdosott fonalgombócait kezdett megjönni a kedvem nekem is :-D
+ még tudnék csomó mindenkit, így is túlléptem a keretet :)

És akkor jöjjön a hét dolog, ez lesz a legnehezebb része. Mindenki olyan érdekes dolgokat írt, na én tuti nem fogok ilyeneket írni :) Úgyhogy íme az untatásom:
Na... nem jut eszembe semmi...............................
  1. Kávéfüggő vagyok. Naponta 3 kávét is képes vagyok meginni. Szeretem az illatát. Pedig nem biztos, hogy kéne ennyit innom, mert nem teljesen okés a vérnyomásom.
  2. Azért mentem közgazdasági programozó matematikus szakra, mert szerelmes voltam egy matematikus srácba, aki azt mondta, hogy az jó szak, majd jól el lehet vele helyezkedni, van értelme. Igaza is lett :) (Remélem nem olvassa a blogomat :-D) Egyébként építész szakra szerettem volna menni, de abba egyébként sem valószínű, hogy beleegyeztek volna a szüleim, mert így sem volt egyszerű állniuk a taníttatásomat.
  3. A szivacstól - amiből pl matracok készülnek - kiráz a hideg, undorodom tőle, és megfogni sem bírom. 
  4. Nem bírom egyben lenyelni a gyógyszereket. Megakadnak a torkomon, többször visszajött már gyógyszer, mert nem akart lemenni. (Pl az Elevittel több, mint megszenvedtem.) Szűk a torkom. :-DDDDD Ezt mondtam mindig anyukáméknak. Anya ki is volt "akadva" rám, hogy ha beteg voltam, akkor reggel leültem a gyógyszerekkel, négybe törtem legalább mindet, és órákig tartott, míg megettem. Majdnem ebéd lett, mire végeztem, és akkor kezdhettem a következő adagot :-DDDDD Legalábbis azt állítja ilyen lassú voltam ;)
  5. Óvodában én nyertem meg a gyöngyfűző versenyt. Olyan lassan és akkurátusan csináltam, hogy anyukám idegbeteg lett :) Aggódott, hogy milyen béna kislánya van, a leglassúbb, rossz nézni is. De én egy gyöngyöt sem szórtam le, hanem mindet felfűztem, a többiek a kapkodásban szétszórták a vége fele az egészet. Egy piros műanyag halat választottam jutalmul. Úgyhogy lassú voltam ugyan, de kitartó, és nem hibáztam :) Kitartó most is vagyok, hibázni már annál többet hibázok :-D
  6. Nagyon szeretek tanítani, ebből kifolyólag munkahelyen előadást tartani is szerettem mindig. Ha nem lenne olyan kevés fizetéssel járó szakma a tanítás, lehet, hogy azt csinálnám. Bár ezt nehéz megmondani, mert azt is szeretem ami most a munkám :) Persze kizárólag nagyobb gyerekeket szeretnék, mondjuk gimiseket. Azt hiszem ez nem olyan meglepő ;)
  7. Tudom, hogy ezt már vagy ötvenszer mondtam szerintem, de imádok táncolni, és ha lehet piros ruhában :-D

15 megjegyzés:

da'Doro írta...

De jó! :-/
Azééé' tőlem is megkaptad!!!!;-)

Dora írta...

Oh, kösszencs, ápdételek :)

da'Doro írta...

Most jut a fejembe!!
Mi az hogy nem vagyok mostanában kreatív??????
És a kreatív gödör ásás???
A kreatív semmit nem hímzés???
A kreatív önsors rontás???
Ezek neked smafuk???? :-)

Kriszti írta...

Köszönöm a díjat!:-))

Timici írta...

aranyos vagy, hogy viszont adtad a díjat, köszi:*)

gyógyszer ügyben ugyanígy vagyok, mint Te, nekem 2.császárnál altatáskor is vékonyabb csövet kellett ledugni, olyan szűk a gégém:/ persze ez csak azért derült ki, mert az elsőnél rendesen felsértették a gégémet:(. Az Elevitet és az összes gyógyszert csak úgy tudom bevenni, ha jó mélyen bedobom a számba(garatig:D) és hátravetem a fejem miközben lenyelem. A férjem folyton viccelődik velem, hogy milyen idétlen és egyszer tuti beverem a fejem vagy tönkremegy a csigolyám:o), de csak így megy. Azóta nem darabolom a gyógyszereket, mióta a Kalmopyrint sikerült úgy bevennem, hogy még hosszú percekig éreztem a keserű ízét.:(

ja és egyáltanél nem volt unalmas, amit írtál magadról, sőt!;o)

Judit írta...

Tőlem is megkaptad!
Jó volt olvasni! :)

Szegedi lány írta...

Nem volt egyáltalán uncsi, amit írtál. Sőt... felkaptam a fejem az egyik pontra. Te hova jártál közgáz.prog.matra és mikor? Én is azt végeztem Szegeden.

Dora írta...

Szívesen mindenkinek :)

Timi, akkor nem vagyok egyedül a gyógyszerlenyelés gondjával :-D

Judit, nagyon köszi, beírtalak téged is mint díjadó :)

Anikó, természetesen Szegeden jártam, nem tudom, hogy máshol létezik-e KPM szak. 1995 és 2000 között jártam oda, és végeztem el :) Te gondolom kicsit hamarabb, mint én :)

Laucica írta...

:) köszönöm:)))
A tánc miért pont piros ruhában??

Szegedi lány írta...

:-)
Azért nem olyan sokkal korábban jártam oda, 1991-től 1996-ig végeztem.

dviki írta...

4. pont: egy az egyben én vagyok. :)))
Mikor több gyógyszert kell bevennem egymás után, a Norbert mindig elcsodálkozik és megkérdezi: Te egyesével veszed be??? :)
Persze és azt is percekig tartogatom a számban egy jó nagy korty üditővel, mire lenyelem. :) És még így is fennakadnak néha. :D

A díjat meg: köszönöm, köszönöm, köszönöm. :DDD
Bár milyen dolog, hogy mi Klaudiával csak a "toldalékok" vagyunk!? :DDDDDDDDDDDD

Dora írta...

Hát igy alakult ;) Majd legközelebb ti kapjátok első körben ;)

Melinda írta...

Ó, hát én erről a bejegyzésről totálisan lemaradtam, pedig olvasom ám, hogy díjazott lettem!:)))))
Nagyon szépen köszönöm, hogy gondoltál rám!:x:x:x

Dora írta...

Melinda, szívesen!

Laura, elfelejtettem válaszolni. Miért piros ruhában? Nem tudom, talán mert feltűnő :) És a tánc az egy olyan dolog, hogy akár nézni is jó lehet :)

Anita írta...

Sikerült végigolvasnom a bejegyzést, örök hálám a díjért! ;)))

A gyógyszerevéssel én is így voltam, most már kicsit javult a helyzet, de még mindig el tudok ücsörögni jó pár percet felette, amíg ráveszem magam, hogy lenyeljem. És különösen annál a gyógyszernél volt ez izgalmas program, amelyiket fél órával evés előtt kellett bevenni, gondolhatod mennyivel előtte neki kellett ülnöm, ha nem akartam éhen halni. :)